Könyvek, élmények és design

aranynapok

Feminista magyar népmesék - Ribizli a világ végén

2019. július 17. - katamolnar

Szenzációsan időszerű és gyönyörű népmesegyűjtemény jelent meg nemrég a Móra Kiadónál Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek címmel. Elsőként a kötet borítója ragadott magával, mivel Herbszt László munkáit nagyon kedvelem, majd a könyv tartalmi része is egészen elvarázsolt, hiszen egy csodálatosan aprólékos, rendkívül aktuális és fantasztikus kivitelezésű népmesegyűjteményről van szó, amely erős női hősöket vonultat fel, de olyan témákkal is foglalkozik, mint a bántalmazás, a nemi szerepek,  a családon belüli erőszak, a gyermektelenség, a láthatatlan munka, az anya-lánya kapcsolatok vagy a testi fogyatékosság

 

ribizli2.jpg

 

A népmesegyűjtemény szerzője, Zalka Csenge Virág eredetileg régészként végzett az ELTÉ-n, de már egyetemistaként megtetszett neki a gondolat, hogy a professzionális mesemondást nemzetközi viszonylatban is űzze. Az egyetem elvégzése után ösztöndíjjal jutott ki az Egyesült Államokba, ahol mesemondásból szerzett mesterdiplomát az East Tenessee State University-n, majd doktori fokozatot a Bowling Green State University Kulturális Tanulmányok szakán.

2006-ban elhatározta, hogy hivatásos mesemondóként fog tevékenykedni, és ettől kezdve fellépéseket is vállalt, de nem volt rest felvenni a kapcsolatot más országok mesemondóival, akiktől rengeteget tanult. 

Csenge a nemzetközi mesemondás népszerűsítésére hozta létre blogját , ahol egy külön bejegyzés-sorozatot hozott létre feminista magyar népmesékből. Ezekből jött létre a mostani mesekönyv, amely harminckilenc mesét tartalmaz ebből a bejegyzés-sorozatból. Ezek a mesék gyönyörűek és értékesek, de kevésbé ismertek, mert vagy nem kerültek bele az ismert mesegyűjteményekbe, vagy más, a szerző számára kevésbé izgalmas formában, de az is előfordult, hogy olyan régen jelentek meg, hogy nagyon nehezen hozzáférhetőek.

A Ribizli a világ végén hősei igazi „lázadó lányok”, történeteik pedig azt bizonyítják, hogy a magyar népmesék királylányai sokkal, de sokkal többet tudnak annál, hogy csak a herceget várják.

A tavalyi Múzeumok Éjszakáján a Képzőművészeti Egyetem hallgatói ebből a blogsorozatból rendeztek kiállítást, amelyet Csenge nyitott meg. Itt találkozott Szlukovényi Katalinnal, aki a kötet szerkesztője lett. Egy ilyen témájú mesegyűjtemény azért is aktuális, mert erős nőket és az őket támogató férfiakat állít a középpontba, de olyan témákkal is foglalkozik, mint a bántalmazás (A szárnyas királyfi, Az aranyhajú kertészbojtár), a nemi szerepek, a transz identitás (Leányból lett férfi), a családon belüli erőszak (A kalapvári kisasszony), a gyermektelenség (Az öregasszony és a halál), a láthatatlan munka, az anya-lánya kapcsolatok (A tizenkét elátkozott gyerek, Pirosmalac) vagy a testi fogyatékosság (A táltoskirály lánya). 

 

A főhősnő, Ribizli egy igen kalandos sorsú lány, aki az apácazárda ablakából kikandikálva ismerkedik meg a legkisebb királyfival, és a világ végére is eljutva segíti őt a trónra. A kötet többi hőse is csupa izgalmas és gyakran rendhagyó fiú és lány, akik a hagyományos magyar népmesekincs kevésbé ismert zegzugaiból érkeznek a mai olvasóhoz. 

A kötet egyik legnagyobb pozitívuma, hogy a meséket rendkívül gördülékeny stílusban, a mai gyerekek számára is érthetően, élvezetesen meséli újra. A minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetek közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. 

 

A Móra Kiadónál megjelent Ribizli a világ végén már Zalka Csenge Virág harmadik magyar nyelvű könyve, hiszen két éve jelent meg a Mesemondók márpedig vannak, idén pedig a Hősök és pimaszok: Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak? a PONT Kiadónál. Utóbbi inkább szakkönyv mesemondóknak, tanároknak, szülőknek, de meséket is tartalmaz.

Csengének nemcsak a blogját érdemes böngészni, hanem a Ribizli a világ végén című könyvben található utószót és a mesék felkutatásához használt forrásokat is. A szerző ugyanis rendkívül sok háttérkutatást végez, ha megtetszik neki egy mese, főleg azoknál, amelyeknek több variánsa létezik. Minél több verziót elolvas egy meséből és egyre világosabb lesz, hogy mely motívumok azok, amelyek mindig benne vannak, és mik azok a díszítő elemek, amiket az egyed mesemondók költöttek hozzá. 

A mesemondó szerző igyekszik messzemenőkig tiszteletben tartani a mesék struktúráját, az állandó elemeket, viszont a díszítő elemek közül többnyire kiválasztja a számára legérdekesebbeket. A mesék mindig a szóbeli mesélések során alakulnak tovább, ahol valósággal kiugranak azok a dolgok, amik írásban működnek, szóban viszont nem. Ugyanígy az is szóban alakul, hogy mit talál a közönség a leghumorosabbnak. 

 "A mese akkor él, ha mesélik. Bár számtalan csodálatos történettel találkozhatunk a levéltárakban és a néprajzi gyűjteményekben, ezek eredeti formájukban elérhetetlenül távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megőrizték őket, mint Hófehérkét az üvegkoporsó, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértéssel nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó. 
A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Szerepel bennük vagány királylány, aki nem fél egyedül nekivágni egy nagy kalandnak, vidám királyfi, aki csakis a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz - csupa összetett, ma is eleven személyiség. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, most is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas, elfeledett történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket." – írja a könyvről Gimesi Dóra író, a Budapest Bábszínház dramaturgja.

 

A Ribizli a világ végén nemcsak alapos és aktuális, de egy igazán szemet gyönyörködtető kiadvány lett. A könyvtervet és az illusztrációkat Herbszt László tervezte, akivel itt is olvashattok egy interjút a szintén a Móra Kiadónál megjelent Éjféli harangszó kapcsán.
Ezen a nyáron az egyik legnagyobb kedvencünk lett ez a kötet, amit nemcsak az otthoni mesélésnél forgatunk örömmel, hanem egészen biztosan magunkkal visszük a nyaralásra is.

A bejegyzés trackback címe:

https://aranynapokbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr8314925970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.