A múlt heti Könyvfesztivál apropóján összeszedtük kedvenc északi könyveinket, amelyek a közelmúltban (az elmúlt bő egy évben) jelentek meg magyarul.

Svédországból

Linnea Dunne: Lagom - A svéd életstílus, amely kiegyensúlyozottá tesz (Kossuth Kiadó, 2017)

Lagom  például az, ha elfogadjuk egy barátunk meghívását, hogy nála töltsük a hétvégét, de ágyneműt viszünk magunkkal, vagy hogy praktikus autót veszünk, nem pedig a legmenőbbet, vagy hogy pusztán a maradékokból ütjük össze a vacsorát, mivel a pazarlás bűn… A svédek életfelfogása mértékletességre, környezettudatosságra és visszafogottságra nevel, segít egészségesebb egyensúlyt tartani munka és szabadidő között, megszabadulni a felesleges holmiktól, tudatosabban vásárolni, szeretetteljes emberi kapcsolatokat fenntartani, kiegyensúlyozottabb, egészséges életet élni.

Rose Langerkrantz- Eva Eriksson: Tina szerint a világ (Cerkabella, 2017)

Tina az első nyári szünetét tölti - és ez élete legjobb vakációja! A barátnőjével, Fridával nyaralhat egy tengeri szigeten. Olyan fantasztikus ott, mint sehol máshol. És minden este beszélgethet telefonon az apukájával. 
Aztán egy nap apa is felbukkan a szigeten, és hoz Tinának egy meglepetést. Csak az a baj, hogy Tina egyáltalán nem örül neki... 

Az én boldog életem, A szívem ugrál örömében, és a Boldogság mostanában több díjat nyert könyvek folytatása.

Astrid Lindgren: Háborús napló 1939-1945 (Móra, 2017)

Tizenhét bőrkötéses füzet. Valamennyi egy ruháskosárban lapult Astrid Lindgren hajdani lakásában, és csak egy évtizeddel az írónő halála után, 2013-ban kerültek elő. A füzetek egyetlen naplóvá állnak össze, amelyet a háború kitörésétől egészen 1945 szilveszteréig vezetett. A kézírásos bejegyzések mellett fotók, több tucat újságcikk is található, valamint olyan levélátiratok, amelyekhez Lindgren a „piszkos meló” során jutott hozzá. Maga nevezte így rejtélyes munkáját, amelyet a svéd titkosszolgálat megbízásából végzett.

Annyira gördülékenyen és élvezetesen fogalmazott már akkor ez a rendkívüli ambícióval megáldott háziasszony, aki naplójában követni, dokumentálni és lehetőség szerint megérteni igyekezett a korszak bonyolult világpolitikáját. Azontúl, hogy éleslátással és fejlett kritikai érzékkel közelít a megismerhető adatokhoz, és értőn elemzi őket, családanyaként egészen új témákra is kitér – az élelmiszerektől és születésnapi ajándékoktól a gyermeknevelés problémáin keresztül a nemzeti lelkiismeret háborgásáig –, így teremtve még hivatalos íróvá válása előtt új műfajt: a női hadinaplót.

Az olvasmányos, precíz mondatokkal megírt szöveg megállja a helyét történelmi forrásként, ugyanakkor irodalomtörténeti dokumentumként is olvasható, hiszen Astrid Lindgren ezekben az években írta nagy sikert aratott regényét, a Harisnyás Pippit, amely meghozta számára a világhírt.

Astrid Lindgren: Kalle nyomozni kezd (Móra, 2017)

Norvégiából

Lars Joachim Grimstad: Eltűnt gyerekek (Kolibri, 2017)

Finn Fahr apja a norvég miniszterelnök, aki nemrégiben még taxisofőrkent dolgozott. Mivel éveken át hallgatta, ahogyan az utasok a hátsó ülésen panaszkodnak, pontosan tudta, mit akarnak a választópolgárok: kevesebb kátyút az utakon, es több burgonyaszirmot a csipszeszacskóba! És nem tévedett. Talán hihetetlen, de megnyerte a választást. Ám az élet ettől még nem fenékig tejfel. Egy távoli ország diktátora érkezik hozzájuk látogatóba, és különös ajándékkal lepi meg Finn apját: neki adja az egyik fiát. Csakhogy Finn újdonsült testvére meglehetősen gyanúsan viselkedik, ráadásul az osztályukból sorra tűnnek el a gyerekek...

Lars Joachim Grimstad 1972-ben született, és arról álmodott, hogy egyszer miniszterelnök lesz belőle. Csakhogy amint lediplomázott az államtudomány szakon, politikai karrierje erőteljes hanyatlásnak indult. Sokat focizott, ráadásul nem is volt kispályás - összesen 69 meccsen játszott a norvég első osztályú labdarúgó- bajnokságban. A barátságban is nagy játékos, hiszen jó cimborája Jo Nesbø, a Doktor Proktor pukipora-sorozat szerzője, aki nem mellesleg szinten imádja a focit. Grimstad ifjúsági könyve, az Eltűnt gyerekek a megjelenés évében bestseller lett a hazájában, Norvégiában.

Karl Ove Knausgård: Szerelem - Harcom 2. (Magvető, 2017)

Hogyan lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság?
A Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgård küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani.

Håkon Øvreås: Barni, a szuperhős (Scolar, 2017)

"Nappal Arnold, azaz Arni egyszerűen csak Arni. De ha lemegy a nap, átváltozik Barnivá, a szuperhőssé, aki nem fél senkitől és semmitől. Éjjelente felveszi a Barni-jelmezt, kezébe szorítja nagyapa zsebóráját, és ecsetjével meg egy vödör barna festékkel hőstetteket hajt végre. Például lefesti a fakunyhóját leromboló nagyfiúk biciklijét. Közben össze-összetalálkozik nemrég elhunyt nagypapájával, aki magányosan üldögél egy kövön, és tanácsokkal látja el a sok problémával küzdő kisfiút. És mindeközben Arni (vagy Barni?) nagyszerű barátokra is szert tesz. 

A mély együttérzéssel megírt norvég gyerekregény merész témákhoz nyúl, például a gyászhoz vagy a gyerekkori traumák sorához (rivalizálás, beilleszkedési nehézségek, zsarnokoskodás és erőszak, megfélemlítés, fenyegetés és fenyegetettség...), s mégis kedves, humoros és szórakoztató könyv marad. A gyász és a barátság témáját nem didaktikusan (!) feldolgozó, a fantasztikumot és a realitást kellőképpen elegyítő gyermek- és ifjúsági művek egyik legkiemelkedőbb kortárs darabja. 

A könyv nagyon jó kritikákat kapott már 2013-as norvég megjelenésekor is. Számos kisebb-nagyobb irodalmi díj után 2014-ben elnyerte az Északi Tanács Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díját, azaz a "kis Nobel-díjat".

Maja Lunde: A méhek története (Cser, 2018)

Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni? 

Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, forgatókönyvíróként, gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely bel- és külföldön azonnal hihetetlen sikert aratott. Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, eddig több mint 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett, azóta már 500 000 példányban adták el a németeknél.

Ida Hegazi Høyer: Bocsáss meg (Noran Libro, 2018)

"Körbe akartuk utazni a világot egy vitorlással, álmodoztunk, akár a kamaszok, különleges emberekké akartunk válni, közben nekem munkába kellett járnom, neked pedig be kellett menned az egyetemre, de viseltem a gyűrűdet, még akkor is, ha fájt, azzal aludtam, zuhanyoztam, dolgoztam, tiltakoztam ellene, de soha nem vettem le."

Ida Hegazi Høyer norvég írónő 1981-ben született, dán és egyiptomi felmenőkkel rendelkezik, Norvégia északi részén, Lofotenben, illetve Oslóban nőtt fel. Szociológiai tanulmányokat folytatott, dolgozott egy ruhaüzletben is, jelenleg szabadfoglalkozású író, Oslomarkában, az Oslo környéki erdős vidéken él. Bekerült a tíz legjobb fiatal norvég író közé, és 2014-ben megkapta a fiatal tehetségeknek ítélt állami Bjørnson-ösztöndíjat. Eddig öt könyve jelent meg, a harmadikkal 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Lefordították spanyolra, készül a dán, a szerb és a bolgár, az albán és a macedón kiadása.

Dániából

Jessica Joelle Alexander - Iben Dissing Sandahl: Gyereknevelés dán módra: hogyan neveljünk életrevaló és magabiztos gyereket? (HVG, 2017)

A gyerekek alapvető jóságába vetett hit, az őszinte és hiteles szülői hozzáállás, az elfogadás és az ítélkezésmentesség olyan nevelési alapelvek, amelyeknek eredményeként a gyerekek kiegyensúlyozottak, érzelmileg rugalmasak, empatikusak és együttműködők lesznek – és ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek nem csak a gyerek-, hanem a felnőttkori boldogsághoz is szükségesek.

Dr. Vekerdy Tamás a könyvhöz írt utószavában bemutatja, hogy a hazai nevelési elvek inkább a könyvben részletezett teljesítményorientált amerikai gyakorlathoz állnak közel, ezért mi is sokat tanulhatunk a világ legboldogabb embereitől a gyereknevelés területén.

Meik Wiking: Hygge - A dán életérzés, amely boldoggá tesz (Kossuth, 2017)

Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója többéves munkája során arra jutott, hogy a dánok boldogságának titka nem más, mint a hygge. Ezt a kifejezést fordították már a meghittség művészetének, a lélek otthonosságának és a megnyugtató környezet élvezetének is, ám ahhoz, hogy valóban megértsük ennek a különleges életérzésnek a lényegét, néhány kifejezésnél többre lesz szükségünk. 
Ennek a gyönyörű és inspiráló könyvnek a segítségével lépésről lépésre sajátíthatjuk el a hygge - és általa a boldogság - titkát: megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak ebben a fények, a jó ételek, a társas kapcsolatok, a karácsony vagy éppen az öltözködés.
A rengeteg érdekes információ és összefüggés mellett a a gazdagon illusztrált kötet gyakorlati tanácsokkal (konkrét példákkal, receptekkel, ötletekkel) is szolgál, melyek segítségével bárki könnyedén belecsempészheti a hygge elemeit a mindennapjaiba.

Meik Wiking: Lykke - A boldogság nyomában (Kossuth, 2018)

Meik Wiking újabb könyve kincskeresésre invitál bennünket, hogy végül előttünk is megnyílhasson az elégedett élet kapuja. Wiking többek között taglalja, mire fordítjuk drága időnket, hogyan viszonyulunk szomszédainkhoz, és miként főzünk vacsorát - bolygónk legboldogabb zugaiból gyűjtve össze a bizonyítékokat, történeteket és tippeket. Ez az eszményi útmutató ahhoz, hogy valamivel több lykkére, vagyis boldogságra leljünk az életünkben.

Finnországból

Jussi Valtonen: Nem tudják, mit cselekszenek (Cser, 2017)

Mi történik, ha az elismert amerikai neurobiológus kutatót militáns állatvédők fenyegetik meg? Mi történik, ha felmerül, hogy a támadások hátterében rég nem látott fia is állhat? 
A sodró lendületű, fordulatos történet szálai Finnországtól az Egyesült Államokig húzódva gubancolódnak össze egyre jobban. Vajon sikerül-e időben kibogozni őket? Uralhatjuk-e a modern tudomány révén a természetet, ha még a saját magánéletünkben sem vagyunk képesek rendet teremteni? 
Találunk-e bármilyen kapaszkodót ott, ahol a privát szféra megszűnt létezni és minden eladó? 

Jussi Valtonen krimiszerűen izgalmas, a legrangosabb finn irodalmi díjat elnyert regénye egyszerre tűpontos diagnózis és borzongató disztópia a jelen és a közeljövő szép új világáról. 

Jussi Valtonen Nem tudják, mit cselekszenek című regénye a 2014-es év Finlandia-díjának nyertese, Finnországban az évtized legnagyobb könyvsikere, megjelenése óta az 5 milliós országban több mint 110 000 példányban kelt el. 

Selja Ahava: Az égből leeső dolgok (Typotex, 2017)

Miért éppen én?! – amikor az ember ehhez a kérdéshez ér, az eget szólítja meg. (Sors? Isten? Vakszerencse?) A hétköznapiból bármely irányba kilendülni sokkoló lehet. Ebben a sokkhelyzetben kerülnek egymás mellé az anyukáját elveszítő kislány, a kétszeres lottónyertes nagynéni, majd az apuka új szerelmeként egy nem teljesen egészséges babát váró kismama. Párhuzamos történetükben szembe kell nézniük az abszurditással: Saara anyukáját egy égből, talán repülőről lepottyanó jégtömb üti agyon, a nagynéni nyakába pedig mértéktelen pénz hull, miután az első nyeremény után naivan továbbra is próbál hódolni a szenvedélyének, a magzat lábai pedig sellő módjára összenőttek. Lehet-e, kell-e haladni a kijelölt úton, élni tovább az életünket a kiszolgáltatottság ilyen mértékű megtapasztalása után. A szereplők tiszta gondolatai egyszerre markánsak és óvatosak. Könnyű őket követni a moralitás ingoványos útvesztőjében, ahol nem csak a talaj ingatag, hanem még az ég is könnyen a fejünkre szakadhat.

Rosa Liksom: Ideiglenes (Noran Libro, 2017)

Ezek az egyes szám első személyben írt, monológszerű szövegek és harmadik személyben elbeszélt, kegyetlenségig lecsupaszított történetek egyszerre tragikusak és megkapóak, gyakran groteszkül szórakoztatóak. Hol valami sajátosan északi sötétség, hol nyugtalan, nagyvárosi önpusztító identitáskeresés, hol pedig emelkedett poétikum sejlik fel bennük. Nyelvhasználata mindig témáihoz és az elbeszélő egyéniségéhez illeszkedik. Az élő finn nyelv több regisztere és regionális változata is megszólal e szövegekben: a beszélt nyelvtől, olykor szlengtől egészen az észak-finn tornio-völgyi tájszólásig.
Az ellenállhatatlan, kegyetlen humorral előadott tömör élettörténetecskék rendkívül színes szereplőgárdát vonultatnak fel: az egyedülálló, sokgyermekes házisárkánytól és egészséges önkritikával rendelkező élveteg asszonyságtól az alkoholmámorban coming-outoló lelkipásztorig, lelkiismeret-furdalásos orvvadászig, a harmadik világból nőt vásárló vénlegényig. A mai finn társadalomnak görbe tükröt tartó egyperces-füzér embersorsait ellenpontozzák a groteszk állatmesékben feltűnő gyilkos jávorszarvasok, ideges méhek, autókat elkötő rozsomákok és magányosan elhunyt gazdájukból csemegéző, melegszívű kutyák.

Timo Parvela: Pate horgászkönyve (Cerkabella, 2017)

"Elhatároztuk, hogy elmegyünk halat fogni. Persze nem kézzel, hanem pecabottal. Szóval horgászni indultunk. Méghozzá Norvégiába, ami egy szuper hely. Kiderült, hogy velünk jön apukám egyik barátja is, Risto. Meg valami Sonja. Biztos ennek a Ristónak a kutyája, gondoltam. Bezzeg az én kutyám, Totti nem jöhetett. Ez a Sonja foglalta el a helyét. Előre utáltam azt a korcsot. Apu Risto mellé ült be előre. Én meg Sonja mellé, akiről kiderült, hogy nem kutya, hanem egy lány. "
Így kezdődik Pate horgászkalandja, és a váratlan fordulatok még csak ezután következnek. A messzi északon nemcsak óriási halak és hatalmas hullámok várják őket, hanem több megfejtésre váró rejtély is.

Ari Turunen: Hát nem tudjátok, ki vagyok? (Typotex, 2017)

Úgy ám: mi, emberek mindig is igen nagyra tartottuk magunkat.
Elvégre ki járt rajtunk kívül a Holdon? Ki térképezte még fel a saját génállományát? Igazán megérdemeljük a tiszteletet! Vagy mégsem?
Hiszen mintha mamutvadász őseink szokásain olyan sokat nem finomítottunk volna…
Háborúk, gazdasági válságok, gyűlölet és bukások végtelen sora…
Fejébe szállt a dicsőség?
A legjobb alkalom, hogy elolvassa ezt a könyvet, mely elvezeti a pökhendiség gyökereihez.
A végére nem csupán okosabb lesz, de vidámabb is.
No meg persze végre megismerkedik az önkritika és az önirónia áldásos hatásaival.

Katarina Vuori - Janne Pekkala - Vesa Ranta: Szaunaszakácskönyv - Finn életek és ételek (Corvina, 2017)

Ízletes, házias ételek és Szent Iván-éjre, gólyaavatásra vagy rákünnepre való fogások egyaránt készülhetnek szaunában: szarvasragu, rákfarok, glögg és kalács... Amíg az étel a parti szauna kályháján fő, rajta tarthatjuk a szemünket a vízben játszó gyerekeken, vagy elmerenghetünk az augusztusi alkonyon. A könyvben található összes étel szaunában készült: a szaunakályha tetején vagy az égéstérben, a felöntőkanálban vagy a vízforraló üstben. A gőzfürdőzés szüneteiben kirajzolódik a mai finn szaunakultúra képe is: van itt klasszikus gerendaszauna, jég- és sátorszauna, füstös és városi szauna, folyó- és tengerparti szauna, busz- és vasutasszauna, füstölő- és malátaaszaló szauna és még sok minden más. A szaunázás a finn élet szerves része, gyerektől az aggastyánig mindenki együtt izzad, falusiak és városiak, egyetemisták és híres emberek, síoktatók és aranymosók, motorosok és télapók egyformákká válnak a szauna gőzében.

Joanna Nylund: Sisu - Pozitív életszemlélet finn módra (Kossuth, 2018)

Aki felfedezi és előhívja magában a sisut, az  bátran és eltökélten tud szembenézni az élet kihívásaival, jobban érzi magát a bőrében és megtalálja a belső középpontját, magabiztosan kommunikál és hatékonyan oldja meg a konfliktusokat, kitartóbb és testileg fittebb lehet, szívélyes és a stresszt jól tűrő, ellenálló gyerekeket nevel, és nem utolsósorban következetesen cselekszik és kiáll azért, amiben hisz.

Izlandról

Jón Kalman Stefansson: A halaknak nincs lábuk (Typotex, 2018)

Izland legnagyszerűbb írójának költői, mondern családi sagája az egész huszadik századon átível.  A regény egyetlen nap története, de ebben a hosszú, fárasztó napban több mint száz év emléke gomolyog. Mikor is kezdődött minden? Amikor a költő-könyvkiadó Ari felbukkan, hogy néhány év dániai távollét után egy hirtelen jött családi ügy miatt visszatérjen abba a jobb napokat látott, apró izlandi városba, ahol felnőtt? Vagy gyermekkorában, a hetvenes években, amikor a sör be volt tiltva, a lemezjátszó hangszóróiból a Pink Floyd dübörgött, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, és a halgyár igazgatója botrányos halált halt? Vagy még régebben? A nagyapja korában?Honnan és hogyan jutottunk el eddig a napig? Hogyan lett pontosan az, ami éppen van? Miképpen formálódik az ember? A szerző ebben a filozofikus, vitriolos humorú mélabúval átszőtt, önéletrajzi elemeket sem nélkülöző művében próbál meg választ találni a kérdésekre. Jón Kalman Stefánsson mondatai rabul ejtenek, elemi erejűek, mint egy folyó sodrása vagy a hömpölygő felhők a Keflavík fölé boruló, végtelen égbolton.