Csütörtökön megnyitja kapuit a Millenárison a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelyen kiemelt figyelmet kap az északi irodalom, hiszen a díszvendég ország Norvégia lesz! Ebben a bejegyzésben azokat az északi könyveket gyűjtöttem össze, amelyek mostanában jelentek meg és mindenképp érdemes odafigyelni rájuk.
1. Erlend Loe: Leltár (Scolar)
Nina Faber, az idősödő hippi költőnő soha nem volt képes meghallani az idők szavát. A hetvenes években, amikor pályatársai komoly dolgokról írtak, neki különösnél különösebb ötletei támadtak. A nyolcvanas évek formai kísérletezései eleve halálra ítélték, majd a kilencvenes évek divatja mellett végképp nem tudott labdába rúgni. Az új évezred hajnalán talán lehetett volna némi élettere, de önbizalma mélyponton volt, rendszeresen ivott, s akik ismerték Ninát, meg voltak győződve róla, hogy eljárt fölötte az idő. Aztán eltűnt a radarról. Városi legendák keringtek az italtól való függőségéről, nyögvenyelős munkatempójáról, és egy állítólagos isztambuli szeretőről. Majd váratlanul hazatért, kiadta új kötetét Boszporusz címmel, és várt. Türelme egyre fogyott. Úgy érezte, el kell jöjjön végre az ő ideje. Vagy ha mégsem, akkor legalábbis ütött a leszámolás órája.
„...a Doppler óta a legjobb regény.”
(Stein Roll, Adresseavisen)
Fordította: Lőrincz Balázs Bendegúz
2. Anne Cathrine Bomann: Agathe (Jelenkor)
Franciaország, 1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin.
Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől... A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.
Fordította: Petrikovics Edit
A kötet bemutatója szombaton 17 órától lesz a Votisky Zsuzsa teremben.
3. Jostein Gaarder: Éppen jó - Rövid történet szinte mindenről (Noran Libro)
A világhírű norvég író, akinek Sofie világa című regényéből a világon a legtöbbet adtak el, új könyvvel jelentkezett, ez jelenik meg az idei Könyvfesztiválra. Albert és Eirin első egyetemi napjukon találkoznak az Oslói Egyetem kávézójában. Amint a tekintetük összetalálkozik, rögtön szikrázik körülöttük a levegő. Harminchét évvel később, 2009-ben Eirin egy melbourne-i édesvízi biológiai kongresszuson vesz részt, Albert pedig egyedül van odahaza, miután megrázó híreket kapott. Együtt tud-e élni azzal, amit megtudott? Úgy dönt, hogy ad magának huszonnégy órát, hogy leírja kettőjük viharos életét. Ez a huszonnégy óra élete legnehezebb napja: meg kell hoznia a döntést, ami mindent megváltoztat.
Fordította: Pap Vera-Ágnes
A kötet bemutatója pénteken 14.30-tól lesz a norvég díszvendég standon.
4. Bjarte Breiteig: Fantomfájások (Noran Libro)
Bjarte Breiteig első, Fantomfájások című kötete 1998-ban elnyerte a norvég elsőkönyvesek díját, és második, 2000-ben megjelent, Pótlékok című novellagyűjteménye is nagy sikert aratott. A jelen válogatás e két kollekció darabjait nyújtja át a magyar olvasóknak.
Hőseivel együtt mi is érezzük az Észak hidegét, az őzek szagát és melegét, a zuhany forró vizét, halljuk az erdő susogását, a ruhaszárító nyikorgását, az eső kopogását a tetőn.
A kritikusok Breiteig legjobb elbeszéléseit Hemingway szikár kíméletlenségéhez hasonlítják.
Fordította: Fejérvári Boldizsár
A kötet bemutatója szombaton 15 órától lesz a norvég díszvendég standon.
5. Vigdis Hjorth: Örökség (Polar Könyvek)
Vigdis Hjorth 1952-ben született, Oslóban. Filozófiai, irodalomtudományi és politikatudományi tanulmányai után 1983-ban sikeres gyerekkönyvekkel kezdte pályáját, 1987 óta pedig mintegy húsz, felnőttek számára írt műve jelent meg. A norvég közönség hozzászokott ahhoz, hogy Vigdis Hjorth a legkínosabb, szőnyeg alá söpört témákat sokszor természetes, közvetlen, akár humoros hangon tárgyalja. Az Örökség elhozta számára a kirobbanó nemzetközi sikert is. A könyv eddig 150 000 példányban kelt el és 18 nyelvre fordították le.
Az Örökség című regény a szerző eddigi legmerészebb vállalkozása: egy örökségi vita hátterében a családon belüli erőszakról ír, olyan sodró lendülettel, hogy könyve szinte letehetetlenné válik. Rendkívül keményen ábrázolja egy diszfunkcionális család romboló hatását, azt, hogy a tabuk, az elhallgatások hogyan tehetik tönkre sokszor még a leszármazottak életét is. Témája alapján lehetne súlyos, nyomasztó olvasmány, de mégsem az, mert Kierkegaardon, Brechten és Thomas Bernhardon edzett látásmódja révén az írónő mindennek a fonákját is megjeleníti.
Fordította: Kertész Judit
A kötet bemutatója pénteken 17 órától lesz a norvég díszvendég standon.
6. Marta Breen - Jenny Jordahl: Nagyszerű nők - A feminizmus rövid története (Cser Kiadó)
A könyv izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában mutatja be az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves történetét, a női választójogért vívott harctól egészen a #metoo-mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor humorral átszőtt, inspiráló könyve hatalmas sikert aratott az egész világon.
Fordította: Molnár Kata
A kötet bemutatója pénteken 17 órától lesz a norvég díszvendég standon.
7. Karl Ove Knausgård: Játék (Harcom 3., Magvető)
Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgard. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére. A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít. Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgard végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.
Fordította: Patat Bence
8. Karl Ove Knausgård: Élet (Harcom 4., Magvető)
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely Hafjordban is kísérti. Knausgard tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők. A Harcom sorozat negyedik része közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről.
Fordította: Patat Bence
A Könyvfesztivál idei díszvendége Karl Ove Knausgård lesz, akivel a csütörtöki ünnepélyes megnyitó után 16 órától beszélget Bősze Ádám a B1-es díszvendég standon.
Szombaton a norvég díszvendég stand melletti dedikáló standon dedikál 13 órától.
Szombaton 15 órától a szerző Szegő Jánossal beszélget az életrajzi sorozatáról az Osztovits Levente teremben.
9. Thomas Hylland Eriksen - Dag O. Hessen: A versengés paradoxonjai - Evolúciós folyamatok a mindennapokban (Typotex)
A versengés nélküli világ egyszerűen elképzelhetetlen. Aki nem száll be, lemarad. Aki beszáll, és ügyes, előnyre tesz szert - gondolnánk. Hiszen a sokat emlegetett fejlődésen azt értjük, hogy a jobb előrébb kerül, pedig valójában csak a pozícióját őrzi meg. A verseny terepe ugyanis egy olyan futópad, mely a lankadókat ledobja magáról. Az evolúció törvényeit már jól ismerjük, de nem csupán az élőlények vagy a gének között zajlik a kegyetlen verseny, hanem az ember életének minden vonatkozását áthatja. Így a könyv nemcsak a szarvas agancsáról vagy a paradicsommadár farktolláról szól, hanem a sportról, a piacról, a technológiáról, de még a kultúráról is. A YouTube, a Manchester United ugyanúgy felbukkan, mint az eget megcélzó mamutfenyők. A verseny szelleme életünk minden pillanatában jelen van, és mint szellem, időnként ijesztő dolgokat tud produkálni: ha valaki túl gyorsan talál futni, előrefelé pottyanhat le a futópadról. Dag O. Hessen biológus és Thomas Hylland Eriksen szociálantropológus közös munkájukban megmutatják, hogy bármilyen irányt is vehet a kultúránk, a felszín alatti biológiai alapelvek könnyedén felismerhetők maradnak.
Fordította: Patat Bence
A szerzővel szombaton 16 órától találkozhattok a B1-es díszvendég standon.
10. Anna Sarve - Sanna Mander: Bolondos hercegnők könyve (Naphegy)
Vajon mit esznek a hercegnők? Miért csókolgatnak békákat? És hogyan bánnak el a tűzokádó sárkányokkal?
Mesékből és a történelemből ismert királylányok tűnnek fel a bohókás és mókás könyv lapjain: többek között Hófehérke, Pokahontasz, Hókirálynő, Kleopátra, Marie Antoinette, Krisztina királynő. A gyémántos tiarák és az ízletes pávapástétom dacára sem a mesékben, sem a valóságban nem könnyű egy hercegnő élete, a hercegnőség ugyanis nem egy állás, amelyet sok tanulás árán bárki elérhet, vagy esetleg abbahagyhat.
Hercegnőnek lenni élethosszig tart, miközben sokan nem akarják, hogy a hercegnők boldogan éljenek, amíg meg nem halnak. Az irigy boszorkányok, az át nem változó békák, a mérgezett alma, a makacs influenza és a kíváncsi lesifotós minden korban megkeserítheti az életüket...
Fordította: Petrikovics Edit
