A svéd tradíciók között a legfontosabbak között tartják számon a Luciadagen-t , azaz Luca napját, mert ezen a napon veszi kezdetét a karácsonyi időszak. Ebben a bejegyzésben a svédországi és a hazai Luca-napi hagyományokat gyűjtöttük össze.

Ezen a napon Szent Luciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató tisztasága és alázatos élete folytán nevét a fény (lux) szóval is kapcsolatba hozták.

A svédeknél a Luca-napi ünneplés igen jellegzetes rituálékból áll össze. December 13-a reggelén a család legidősebb lánygyermeke kel fel a legkorábban. Miután a reggelit elkészítette, magára öltött egy fehér ruhát, vörös selyemövet csatolt a derekára, majd egy zöld levelekből készített koszorút tett a fejére, 4, 7 vagy 9 gyertyával kivilágítva. Néha a koszorú zöld rutafűből font, piros szalagokkal díszített volt. Miután a szüleinek elénekelte a Lucia-dalt, a reggeli után mindenki fehérbe öltözött és kezdetét vette a Szent Lucia-napi felvonulás, a koszorús-gyertyás fiatal lánnyal az élen. Az őt követő lányok csak a kezükben vihették a gyertyát, és koszorú helyett csillogó flitterekkel díszítették ki a hajukat, őket követték a csillagfiúk (fehér trikót és magas tölcsér alakú-fejfedőt viselve, egy csillaggal a közepén) végül a gyerekek, manóknak, szellemeknek vagy öreg embereknek öltözve. Néhol Lucia segítőtársaként megjelent Szent Stephan, aki a lován szállította a kiosztásra váró süteményeket. 

Luca menyasszonynak öltözve, koszorúval és gyertyával a fején először 1780-ban bukkant fel Svédországban. Ezt a hagyományt később, Nobel Alfréd halála évfordulója alkalmából újraélesztették (a Nobel-ünnepségek zárónapja december 13-a, e napon gyertyás-koronás lányok köszöntik az új Nobel-díjasokat).

 December 13. nem csak a családi fészeknek, hanem a svéd egyházi szertartásoknak is szerves részét képezi.  Lucia történetének elmesélése általában a templomok falain belül is a fiatalokra, illetve a gyerekekre vár.  A kiválasztott Lucia a hagyományos fehér jelmezben, eredeti tradíció szerint 7 égő gyertyával ellátott koszorúval a fején vonul végig, jelképezve ezzel a fényhozó alakját. Ma már egyébként modern és biztonságosabb elektromos gyertyák váltják fel az igaziakat. Luciat követi és énekkel kíséri a többi, természetesen itt is fehérben tündöklő segítő.

Lucia mítosza és vele együtt a fény szerepe nagy hatással van mindenkire. Izgalommal teli várakozással készülődik az egész ország, városok és falvak apraja-nagyja. A településeken, iskolákban saját Luciákat választanak. Komoly verseny és szavazás előzi meg a szereplést, sok esetben a jelöltek a helyi lapokba is bekerülnek, ami szintén azt bizonyítja, mennyire nagyra értékelik a december 13-i tradícióikat a svédek.

December 13. az év legrövidebb, így legsötétebb napja is az északi féltekén. Éppen ezért szükséges is a svédek számára, hogy ezzel a varázslattal tegyék széppé és különlegessé a zord telet. A kedves és játékos, ugyanakkor mély jelentéssel bíró Lucia hagyomány a sötétség és hideg ellen dacol, meghitt hangulatot teremt, valamint segít ráhangolódni az év egyik legcsodálatosabb ünnepére, a karácsonyra.

A skandináv országokban, ahol a fényre a hosszú zord tél miatt igencsak nagy szüksége van az embereknek, Lucia napját legalább olyan nagy felhajtással ünneplik meg, mint a karácsonyt. A Luca napi szokásokban felismerhetőek a Freya istennő (a szerelem, a termékenység és a menyasszonyok védőszentje volt) kultuszának jegyei.

Lucia macskája

Freya kultuszára utal a lussekat, azaz Lucia macskája, vagy lussebulle nevű sütemény készítése is, hiszen a legenda szerint a termékenység istennőjének hintóját az égen macskák húzták. 

Hozzávalók:

• 5 dkg élesztő
• 5 dl tej
• 10 dkg cukor
• 10 dkg margarin
• 1 kg liszt
• só
• sáfrány
• 25 dkg  mascarpone vagy túró
• mazsola
• A tetejére:
• tojás

Elkészítés: 5 dekagramm élesztőt 5 deciliter meleg, cukros tejben felfuttatunk. Ehhez még 10 deka cukrot és 10 dekagramm olvasztott margarint keverünk, és sóval, sáfránnyal fűszerezzük. Körülbelül 1 kiló liszthez adjuk, és 25 dkg kesellával elkeverjük. Mivel ez a hozzávaló hazánkban kevés helyen kapható, így negyed kiló mascarponét vagy túrót teszünk helyette a tésztába. Langyos helyen mintegy 3/4 óráig kelesztjük, majd ujjnyi vastag, 15-20 cm-es nudlikat sodrunk belőle, amelyeket nyolcas formában feltekerünk. A két kunkor közepébe egy-egy szem mazsolát nyomunk. A tetejüket tojással megkenjük, majd előmelegített sütőben, közepes lángon fél óráig sütjük.

A Lucia napi menü Svédországban sok finomságból áll. A felnőttek glöggöt (puncsot) isznak aquavittel, a gyerekek pedig szőlőlevet. Mindkét italban közös, hogy az ún. téli fűszerekkel készül, mint gyömbér, kardamom, fahéj, szegfűszeg. Grillezett hering, saját sütésű kenyér, adventi sonka, vastag, tört szegfűszeg réteggel bevonva, lazacos carpaccio tormával. Az asztalt gyönyörűen feldíszítik, tobozzal, koszorúkkal, gyertyákkal, pálmaágakkal, kis rénszarvasokkal, hogy még ünnepélyesebbé tegyék a hangulatot.

Luca-napi szokások Magyarországon

A magyar néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mind december 13-ához. Ez a nap épp úgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság-, halál- és időjóslásra, vagy bizonyos női munkák tiltására. Az első látogatóból a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.

Luca napján általában gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, hamut szórtak a kapuk elé, lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és elzárták a seprűket, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.

Luca széke

Ehhez a naphoz kötődik hazánkban a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ezt Luca napján kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta, ki lesz a férjük. Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha karácsonyra kizöldül, jó termés várható. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. Szintén Luca-napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.

Ezen a napon a család minden tagjának sütnek egy Luca-pogácsát, és az egyikbe pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz. Eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb napja (a Julianus-naptár szerint december 21-e). Luca napon tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.