Jostein Gaarder világhírű norvég írónak több gyerek- és ifjúsági könyve is megjelent már magyarul, legutóbb az Anna világa és a Kérdem én  című könyvek. Gaarder egy igazán szerethető és rendkívül szórakoztató, intelligens ember, aki a műveiben és előadásaiban is a legfontosabb társadalmi, filozófiai, környezetvédelmi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik. 

A felnőtté válás határán maradni

Gaarder 1952-ben született Oslóban, pedagógus házaspár gyerekeként. Az Oslói Egyetemen végzett 1976-ban skandináv nyelvek és teológia szakon, majd középiskolai tanár és népfőiskolai filozófiatanár lett. Két első novellája után gyerekkönyveket kezdett írni.

Már nagyon korán elhatározta, hogy soha nem fog felnőni. Ennek megfelelően sokszor ír gyerekek szemszögéből, érzékletesen ábrázolva az élet dolgaira történő rácsodálkozást. Történeteinek hősei sokszor a felnőtté válás határán levő, önmagukat kereső kamasz gyerekek (Tükör által homályosan, Sofie világa, A kártya titka, Anna világa), akik ebben az átmeneti állapotban sokszor élesebben látják a lényeget, mint a többi ember. A Tükör által... fiatal hősnője ráadásul nemcsak a felnőtté válás, de az élet határán is van, hiszen haldoklik.

Sofie világa
Az író bátran nyúl tabutémákhoz és regényeiben gyakran alkalmazza a "történet a történetben" technikát. A Sofie világa - amely alapvető filozófiai kérdéseket feszeget és a bölcselet történetét mutatja be a gyerekek számára is érthetően - nemzetközi áttörést hozott neki, 60 nyelvre fordították le, igazi klasszikussá vált. A regény elképesztő sikere óta Gaarder minden idejét az írásnak szenteli, főként társadalmi és filozófiai kérdésekkel foglalkozik, és gyakran felszólal környezetvédelmi és emberi jogi témákkal kapcsolatban. 1997-ben feleségével megalapította a Sofie Díjat, amely 2013-ig a legnagyobb jelentőségű nemzetközi környezetvédelmi fejlesztések elismerésére szolgált.

Elismerések
Jostein Gaardert 2005-ben lovaggá ütötték, ugyanebben az évben a Trinity College is díszdoktorai közé fogadta. Elbeszélései és regényei mellett filozófiai és vallási témájú szakkönyvek szerzőjeként is igen termékeny. Több mint 10 norvég és nemzetközi díjat, és számos kritikai elismerést kapott. Jelenleg Oslóban él feleségével és két fiával.

Dragomán György laudációja, melyet a 2016-os Könyvfesztiválon a Budapest-díj átadásakor olvasott fel, tömören fejezi ki a lényeget:

 „Kamasznak és filozófusnak lenni Gaarder világában ugyanaz, mint lázadónak lenni.”

Anna világa (Noran Libro Kiadó, fordította Fejérvári Boldizsár)

Az Anna világa (melynek eredeti címe csak Anna, a magyar fordítás mégis utal a Sofie világára, mert bizonyos értelemben annak a folytatása) egy rendkívül élesen látó kislányról szól, aki álmaiban látja, mit hozhat a jövő, milyen következményekkel járhat a jelenlegi környezetszennyező életmódunk. Gaarder ebben a regényében az egyik legfontosabb kérdéssel, az emberi élet feltételeinek megőrzésével foglalkozik, ami az utóbbi időben a leginkább foglalkoztatja. Aktívan és minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik felhívni a fiatalok figyelmét azokra a veszélyekre, amik az egész emberiséget fenyegetik, mielőtt még túl késő lenne.

Kérdem én (Cser Kiadó, fordította Patat Bence)

A Kérdem én című könyv egy nagyon különleges és gyönyörűen kivitelezett gyerekkönyv, nem véletlenül került be tavaly januárban a Magyar Gyermekirodalmi Intézet zsűrije által kiválasztott legszínvonalasabb 25 gyerekkönyv közé. A könyv már az egészen kicsiket is megszólítja, hiszen sok kép és kevés szöveg található benne, amik viszont annál elgondolkodtatóbbak. 

 „Miért élek? Miért létezik a világ? Egyáltalán miért létezik bármi?”  

Akin Düzakin, a török származású, Norvégiában élő illusztrátor visszafogott, szemcsés technikájú, finom rajzai a hazai illusztrátorok közül Rofusz Kinga stílusát idézik.

Gaarder műveinek egyik legszerethetőbb és legértékesebb vonása, hogy szabadon gondolkodásra és cselekvésre ösztönöznek. A Sofie világa szerzője ebben a rövid,  de annál fajsúlyosabb könyvében is gondolkodásra és játékra hív.

A könyvet a Skandináv Ház Facebook-játékán is megnyerheted. 

 Jostein Gaarder portré: Aftenposten.no