Idén is lesz norvég szerző vendége a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, méghozzá Maja Lunde írónő, akinek A méhek története című regénye tavaly Németország legkeresettebb könyve lett.  A regény február végén jelenik meg magyarul is, Patat Bence fordításában.

Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, ma pedig forgatókönyvíróként, valamint gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert, összesen kilenc gyerek- és tinikönyvet írt, illetve számos filmforgatókönyvet a norvég televíziónak. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely mind Norvégiában, mind a világ más országaiban hihetetlen sikert aratott. 

Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját (Bokhandlerprisen), eddig 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több, mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett. A négyrészesre tervezett Klíma-sorozat második része, a Kék tavaly októberben jelent meg.

Maja Lunde férjével és három gyerekével Oslóban él. 

 A méhek története a klímaváltozással kapcsolatos mű, amely téma visszatérő motívum a kortárs norvég irodalomban (ld. Jostein Gaarder: Anna világa). 

Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi,
kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut
valami, ami talán mindent megváltoztat…

Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom
egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit
senki sem hisz el…

Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a
földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát
rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden…

Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről,
küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról,
amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi
fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk
gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?

A magyar fordítás  február végén várható, az írónő pedig a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon idén áprilisban Magyarország vendége lesz.