A Könyvfesztivál idén a koronavírus-járvány miatt elmarad a netre költözött, de most is összegyűjtöttem azokat az északi könyvújdonságokat, amelyeket mindenképpen érdemes megrendelni, sőt találtok egy meglepetés hangoskönyvet is (méghozzá ingyenesen) a lista végén!
1. Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona (Scolar Kiadó, 3999 Ft)
A háború után néhány évvel egy fiatal házaspár beköltözik a korábban a leghírhedtebb norvég nácinak, Henry Rinnannak és bandájának otthont adó házba. Lányaik színházi előadást rendeznek a pincében, mely egykor foglyok üvöltésétől és sikolyaitól volt hangos. A gyerekek semmit sem tudnak a ház történetéről, a házasságot azonban lassan kikezdi a múlt rájuk nehezedő súlya...
A történelmi események ihlette fikció két szálon fut: egy norvég zsidó család és egy háborús bűnös történetét göngyölíti fel, utóbbit egészen a gyerekkorától. Az elbeszélő maga a szerző, Simon Stranger, aki felesége családjának múltját s ezzel együtt a második világháború eseményeit, és mindenekelőtt a gyűlölet eredetét és a túlélés természetét kutatja. És nem utolsósorban emléket állít az áldozatoknak.
2. Bergsveinn Birgisson: A fekete viking (Corvina Kiadó, 3990 Ft)
Geirmundur Heljarskinn, a "fekete viking" a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt - mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet?
Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát.
Bergsveinn Birgisson izlandi író és filológus Reykjavíkban született 1971-ben. Eddig hat regénye és több verseskötete jelent meg, többek között az Északi Tanács Irodalmi Díjára is jelölték Jelenleg a norvégiai Bergenben tanít óizlandi poétikát és mitológiát.
3. Karl Ove Knausgård: Álmok - Harcom 5. rész (Magvető, 5999 Ft)
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgård nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Az akadémián, ahol mások mellett Jon Fossétől próbálja elsajátítani a prózaírás íratlan szabályait, egymás után érik a kudarcok. Hamarosan alkotói válságba kerül, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgård szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait. Időközben megismerkedik első feleségével, Tonjéval, elveszíti a nagyszüleit és rettegett apját, és első könyve, A világon kívül megjelenése után egész Norvégia megismeri a nevét.
Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.
4. Sjón: CoDex 1962 (Gondolat, 4500 Ft)
E minden tekintetben rendkívüli regénytrilógia nem kevésbé különleges narrátora, Josef Löwe 1962-ben született - ugyanabban az évben (sőt igazából ugyanabban a pillanatban), mint a szerző maga. Története a második világháború idején veszi kezdetét, amikor is Leo Löwe zsidó menekült egy német kisváros fogadójában szerelmi viszonyba bonyolódik a fogadóslánnyal - ez az első rész, a love story témája. Ők ketten agyagból alkotnak egy kisgyermeket - ő lesz Josef.
A második rész elején Leo Izlandra hajózik, kalapdobozában az agyagfiúcskával. Itt veszi kezdetét a bűnügyi történet egy hamisítatlan gyilkossági rejtéllyel, s a kötet végére érve eljutunk az 1962-es évhez, amikor Josef végre életre kel.
A trilógiát záró, napjaink Reykjavíkjában játszódó tudományos-fantasztikus történetben az immár középkorú Josef felkelti egy menő biotechnológiai cég kissé ijesztő vezetőjének figyelmét, s miközben több, korábban elhallgatott mozzanatra fény derül, az olvasó eltűnődhet genetika és genezis - s nem kevésbé az emberiség - kifürkészhetetlen útjain.
Sjón biztos kézzel sző mesterművet ősiből és modernből, folklórból és mitológiából, és közben zsánerek egész kavalkádját vonultatja fel a teológiai eszmefuttatásoktól az expresszionista filmig, a költészettől a paratudományig, a képregénytől a genetikáig - mindezt megforgatva a történetmesélés gazdag izlandi hagyományában.
Sjón (1962) világszerte az egyik legismertebb és legnagyobbra tartott izlandi író. Reykjavíkban él. Regényeit mind ez idáig harmincöt nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjjal ismerték el. Közülük A macskaróka (mely magyarul is olvasható) elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját; a Holdkő - A sosemvolt fiú (Mánasteinn - drengurinn sem aldrei var til) pedig 2013-ban az év regénye lett Izlandon, s az Izlandi Irodalmi Díjjal tüntették ki. Sjón regényei mellett számos verseskötetet is publikált, de írt operalibrettókat is, valamint dalszövegeket különböző előadóknak (Björk lemezeinek például állandó társalkotója). Margaret Atwood és David Mitchell után ő volt a harmadik író, akit felkértek, hogy közreműködjön a száz évet átfogó, norvégiai székhelyű, Future Library nevű projektben.
5. Karen Blixen: Utolsó történetek (Polar Könyvek, 4990 Ft)
Karen Blixen (1885-1962) dán írónő talán legmerészebb könyve az Utolsó történetek, mely korábbi elbeszélő művészetének nagystílű meghaladása, egyben saját élete művészetté való átalakításának vakmerő kísérlete. Például az egyik új téli rege, az Ib és Adelaide megtörtént eseményt dolgoz fel, Blixen édesapjának, Wilhelm Dinesennek ifjúkori boldogtalan szerelmét unokatestvére, Agnes Frijs iránt. Pellegrina Leoni fiktív alakja pedig az Új fantasztikus történetek Visszhang című elbeszélésben összeolvad a valóságos Blixen alakjával, amennyiben saját boldogtalan viszonyát ábrázolja Thorkild Bjornvig költővel - a főszereplő, a több személyiséggel rendelkező operaénekesnő egy kis hegyi városkában saját, újjászületett hangját véli felfedezni egy kórista kisfiú, Emanuele hangjában. Ahogy Bjornvig elhagyja Blixent, a kisfiú is elhagyja az énekesnőt az elbeszélésben, amikor az vérszerződést akar kötni vele.
Az üres lap című elbeszélés mesemondója szerint "ha a mesemondó mindhalálig hű a történethez, akkor a végén a csönd megszólal". A történet Karen Blixen számára nem csak egy történet volt, amolyan esti mese vagy izgalmas krimi, hanem maga a Történet, így, nagy T-vel. A történet volt számára az élet és az élet volt a történet. Blixen írásművészete egyszerre poétika és színtiszta poézis, elbeszélés az elbeszélhetetlen elbeszélésről. De hogyan értsünk meg egy történetet az üres lapról?
Talán erre a kérdésre nem is Karen Blixen válaszol nekünk. Szókratész mondta e híres szavakat: "Az egyetlen, amit tudok, az, hogy nem tudok semmit". Szókratész nem ismeri a választ - módszere abban a különös művészetben rejlik, amelyet ő maga a bábaasszony tudományához hasonlít. Szellemi bábaasszonynak és lélekgyógyásznak tekinti magát, aki megment minket a feledéstől.
Az Utolsó történetek nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nevét a legnagyobb írózsenik között tartsa számon a világirodalom. Ez a könyve bekerült a The Readers' Subscription elnevezésű intellektuális amerikai könyvklubba, és az írónőt tiszteletbeli tagjává választotta a The American Academy és a National Institute of Arts and Letters. Dániában megkapta a Kritikusok díját és a Svéd Akadémia Nobel-díjra jelölte.
6. Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben (Scolar, 3999 Ft)
Arvid Jansen úgy kapaszkodik az ismerős dolgokba, mint akinek az élete múlik rajta. Felkeresi régi kedvenc helyeit, leissza magát, nőket szed fel, vagy csak úgy beül a Mazdájába, és keresztül-kasul bejárja a várost, olykor pedig ott is alszik a kocsiban. Egy év telt el azóta, hogy a felesége, Turid elhagyta, és vitte magával mindhárom lányukat is. Arvid úgy érzi, hogy egyedül legidősebb lánya, Vigdis látja őt színről színre, és éppen ezért tartja is tőle a három lépés távolságot. Pedig talán éppen ő az, akinek a legnagyobb szüksége lenne az apjára.
Petterson önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye egy olyan férfi életét tárja elénk kíméletlen őszinteséggel, aki körül egyik pillanatról a másikra darabokra hullik minden.
Erlend Loe a magyar olvasók körében is méltán népszerű Doppler-trilógia első kötetében a szabadság kereséséről, a határok feszegetésről, sőt azok átlépéséről ír, fantasztikusan kifinomult humorával pedig feltárja az odavezető utat kísérő ellentmondásokat is. A regényt Rudolf Péter színművész előadásában lehet meghallgatni – a hangoskönyv most 90 napig ingyen letölthető a Scolar Kiadó oldaláról!
