Fontos emlékezni és beszélgetni azokról, akik már nincsenek közöttünk. Halottak napján olyan különleges és színvonalas gyerekkönyveket gyűjtöttünk össze, amelyekben nagy szerepet kap az elmúlás és amelyek segíthetnek feldolgozni a szeretteink elvesztése miatt érzett fájdalmat. 

1. Patrice Karst: A láthatatlan fonal (Kulcslyuk Kiadó, 2015)

A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Márpedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmakat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, valamelyikük külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról. Sőt, van, hogy semmi különös nem történik, a gyerek mégis nagyon szorong a hozzá közelállók elvesztésétől, az egyedül maradástól.

Ezt a félelmet enyhíti Patrice Karst lírai szépségű, szívmelengető meséje, amely beavat a láthatatlan és elszakíthatatlanul erős fonal titkába, amit csak azok ismerhetnek, akik szeretik egymást. Megnyugtat, vigasztalást és biztonságérzetet ad, segít átvészelni a nehéz korszakokat is.

Ez a könyv nekünk nagyon sokat segített mind az elválás miatti szorongás enyhítésében, mind közeli családtag halála miatti gyász feldolgozásában a kisebbik lányomnál. 

A történet szerint azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül. 

A könyv Károlyi Juli fordításában jelent meg, az illusztrációkat Moldován Mária készítette. 

2. Pernilla Stalfelt: Halálkönyv (Vivandra Könyvek, 2006)

A válogatásból nem maradhatott ki a svéd Pernilla Stalfelt zseniális Halálkönyve, amely egyáltalán nem szentimentális válaszokat ad a gyerekek kérdéseire, hanem inkább humorral közelít a halál tabuja felé, és a kicsit nagyobb gyerekeknek szól.

 Legnagyobb előnye a végtelen őszintesége és a már-már morbid humora, ami a szerző által készített rajzokban is megjelenik.

A könyv elmeséli, hogy egyszer minden élőlény meghal, még a legeslegnagyobbak is.

"A halál egészen váratlanul is érkezhet. Egyik nap még él a nagyapa, de másnap talán már nem találkozhatsz vele. Minden nagyon üres és szomorú ilyenkor."

Keresi a lehetséges válaszokat arra, mi történik azután, hogy meghalunk... Elmondja, mi történik egy temetésen, hogyan viselkednek az emberek, hogyan gyászolnak. Bemutatja, hogy Mexikóban az emberek nem szomorkodni járnak ki a temetőbe, hanem hogy ott vidáman piknikezzenek.

A könyvet  Polonyi Benigna fordította magyarra.

3. Benji Davies: Nagypapa szigete (Móra, 2016)

Benji Davies színes képeskönyve egy kisfiú, Peti története, aki nagypapájával fantasztikus tengeri utazásra indul. Távoli szigeten kötnek ki, gyönyörű vidékeken barangolnak, ám végül Peti egyedül tér haza. Minden éppen olyan, mint előtte, csak nagypapa nincs sehol. 

A kötet egyszerű és természetes módon szól az elengedésről, elmúlásról Szabó T. Anna lírai fordításában. Segítségére lehet a szülőknek, gyerekeknek a gyászban, gyászfeldolgozásban. 

Ebből a gyönyörű, vigasztaló könyvből megtanulhatjuk, hogy aki a szívükben él, az mindig ott lesz velünk. 

4. Dezső Andrea: Mamuska (Csimota, 2010)

Ezt a könyvet azok figyelmébe ajánlom, akik nyitottak a szokatlan gyerekkönyvekre és a művészi megközelítésre. Dezső Andrea óriási kedvencem, hihetetlen dolgokat alkot. Első Magyarországon megjelent kötetében emlékekről ír, letűnt korokról, egy kislány elbeszélése alapján, aki valós és elképzelt emlékeit idézi fel a nagymamája fiatalkoráról, a nagy árvízről, a régi kertről és két képzelt jó barátról. 

Dezső Andrea New Yorkban élő képzőművész meséjét angolról magyarra fordította Szabó T. Anna.

5. Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? (Kolibri, 2018)

 Az idén megjelent kisregény a nagyobb gyerekeknek mesél a halálról és a gyászról. A történet egy lányról szól, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. 

Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete, a fordítás Nádori Lídia munkája. 

+1: Kollár Árpád: Milyen madár (Csimota, 2014)

Kollár Árpád első gyerekeknek szóló verseskötetében visszatérő motívum az elmúlás. A Milyen madár 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat, 2016-ban pedig az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) dicsőséglistájára került, a világ legjobb gyerekkönyvei közé. A könyvtárgyként is gyönyörű kötetet Nagy Norbert illusztrálta.

Kollár Árpád: én apum

 

én apum, aki a mennyekben vagy,

félek, elfelejtem a te neved,

még a szekrényben lóg a nagykabátod,

de nincs már benne a te szagod,

az inged se sétál velem az utcán,

 

vigyázz ránk, ahogy megígérted,

hogy senki se bántsa a kishúgom,

a cinkékre meg majd vigyázok én is,

csak múljon el minden, akár az erdő,

és reggelre mindent elfelejtsek,

 

de sose legyen üres a házunk, ámen.