Az elmúlt időszak egyik legnagyobb meglepetése és legizgalmasabb olvasmánya a legszebb északi, kelta, görög-római, germán, egyiptomi, sumer mondákat, legendás történeteket összefoglaló A világ legszebb mondái című könyv volt, amely a Naphegy Kiadónál jelent meg, Nádori Lídia fordításában.

Mindig is szerettem a mondákat és a mitológiát, és most különösen nagy örömmel tölt el, hogy végre megérkezett ez a gyönyörűen illusztrált, lebilincselően izgalmas és gyerekek számára is érthetően elbeszélt legendás vagy mitologikus történeteket tartalmazó könyv. A témában egyik alapműnek számító, Dömötör Tekla néprajzkutató által szerkesztett Germán, kelta regék és mondák című könyvnél szélesebb területet dolgoz fel, noha értelemszerűen nem teljesen fedi le azt, nyelvezete közérthetőbb, ráadásul az illusztrációk is csodásak benne. Nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen szép és átfogó könyvet lapozhatok fel, vagy adhatok a gyerekeim kezébe, ha szóba kerülnek a kerekasztal lovagjai, Robin Hood, Tell Vilmos vagy Odüsszeusz kalandjai.

Már kézbe venni is egy élmény a könyvet, mivel a borító egészen lenyűgözőre sikerült, amit csak tovább fokoznak a formalakkos kiemelések. Az illusztrációkat a kivételesen tehetséges Bölecz Lilla tervezte, akivel ide kattintva egy nagyon izgalmas interjút is olvashattok. Lillára nagy hatással volt tanára, Herbszt László, akivel éppen tavaly ilyenkor olvashattatok egy interjút a blogon, az év legelső posztjaként. 

A kötet az egyes mondaköröket egy-egy általánosabb bevezetővel mutatja be, ezután következnek az adott mondakör legfőbb történetei. Az északi mondák között a világok keletkezése, Asgard építése, Utgard-Loki , Baldr halála és a Ragnarök elbeszélése követik egymást. A mondákból, történetekből elénk tárul az, hogy hogyan is látták régen az emberek a világot. 

Az istenek benépesítették Asgardot. Palotákat építettek, sokasodtak. Nem sok idő telt el, és számos isten uralkodott a világokon és lakóikon. Odin legidősebb fia, Thor védelmezte a legfelső világot az óriásoktól. Baldr, a fényisten adta a jóságot és az igazságosságot. Fivére, a vak Hödur volt a tél istene. A harcos istenek mellett istennők is uralkodtak az északi égen. A legfőbb úrnő, Odin hitvese, Frigg a családokat védelmezte.

A kelta mondákat bemutató részből kiderül, kik voltak a kerekasztal lovagjai, Sir Gawain, Lancelot vagy Parzival. Megismerhetjük Uther Pendragon vagy Merlin, a varázsló különös történeteit, a Szent Grál legendáját, és tanúi lehetünk annak is, hogyan jutott hatalomra Artus király, Britannia legnagyobb uralkodója.

A szerelem néha különös utakon jár: noha Uther ölte meg a férjét, Cornwall hercegét, Ygraine nem sokkal később tiszta szívéből beleszeretett a királyba. Boldogsága csak akkor lett nagyobb, amikor rájött, hogy Uther az apja  születendő gyermekének. Fél évvel később Ygraine fiút hozott a világra. Merlin nyomban meg is jelent, hogy magával vigye a csecsemőt. Ha a királyné nem vonzódott volna annyira a királyhoz, biztosan nem lett volna hajlandó megválni gyermekétől, ám tudta, hogy Uther korábban a varázslónak ígérte a fiút. Selyemtakaróba bugyolálta hát a kicsit, megcsókolta, és Merlin karjába helyezte. Merlin pedig a szavát adta neki, hogy gondoskodik róla: a fiúról, akinek egykor az egész birodalom sorsa lesz a kezében. Ő volt Artus, Britannia jövendő királya, minden idők legnagyobb uralkodója.

A görög mondák közül Héraklész, Thészeusz, A trójai háború és Odüsszeusz kalandjai közül olvashatjuk a legfontosabbakat. Ezek a történetek rövidek, tömörek és gyakran tragikusak.

 Egyik kedvencem, és talán az egyik legismertebb Daidalosz és Ikarosz története:

A fiút elöntötte a szabadság mámorító érzése, amitől felbátorodott, és megfeledkezett apja intelmeiről. Felrepült egészen a felhők fölé, aztán zuhanórepülésbe kezdett, köröket írt le a levegőben - végül pedig olyan magasra repült, hogy érezte a nap perzselő melegét a hátán. Már meg sem hallotta apja figyelmeztető kiáltásait. Mind följebb és följebb repült, míg a viasz, amely a tollakat összetartotta, el nem olvadt, maga Ikarosz pedig le nem zuhant, és holttestét el nem nyelte a tenger.

A római istenek birodalmának bemutatása után Róma megalapításáról tudunk meg fontos részleteket. A germán mondakörből Völund kovács, valamint a Nibelungok történeteit olvashatjuk, ami az alapját képezi többek között Wagner: A Nibelung gyűrűje című művének. 

A könyv utolsó részében Európából származó híresebb regéket találunk. Így megismerjük például az Angliában népszerű Robin Hood, a francia és spanyol nyelvterületen elterjedt Roland-ének, a németalföldi bolygó hollandi, a csehországi Gólem, a svájci Tell Vilmos vagy a német Répaszámláló és a Rőtszakáll történeteit.

Legvégül az egyiptomi istenek birodalmába és a kis-ázsiai istenek birodalmába is betekintést nyerhetünk, igaz, csak nagyon röviden: Ízisz és Ozirisz, valamint Gilgames történetein keresztül. 

 Ezt a könyvet igazi élmény forgatni, így nemcsak gyerekeknek, hanem a csodálatos történeteket kedvelő és az emberiség kulturális öröksége iránt érdeklődő felnőtteknek is jó szívvel ajánlom.