Nemrég jelent meg Maja Lunde világsikerű norvég írónő legújabb regénye magyarul, Kékség címmel. Ebben a kötetben Lunde az élethez leginkább szükséges anyagért, a vízért folytatott küzdelmet helyezi a középpontba, két különböző idősík és cselekményszál felváltva történő bemutatásával, amelyek a történet végén különös módon kapcsolódnak össze.
2017: Signe, a környezeti aktivista nemsokára 70 éves, de nem fél a tengertől. Nyugat-norvégiai szülőfalujából egyedül indul el egy vitorláshajón a francia tengerpart felé, hogy ott találkozzon a férfival, akit valaha nagyon szeretett. A hajó különleges rakománya szorosan kapcsolódik a kék bolygó sorsához.
2041: David fiatalnak érzi magát ahhoz, hogy apa legyen, ám kislányával egyedül marad. Kettesben menekülnek a szárazságok sújtotta Dél-Európából észak felé, mivel már nem jut elegendő víz mindenkinek. Minden megváltozik, amikor az ország belsejében, egy kiszáradt kertben rátalálnak egy elhagyott, régi vitorláshajóra.
A jelenben játszódó cselekményszálban Signe, az idősödő norvég környezeti aktivista dühösen és mérhetetlen csalódottsággal nézi, hogy a szülőfalujában élő emberek mennyire kizsigerelik a természetet, és még a gleccserek vizét is képesek áruba bocsátani. Vitorlásával, a Kékséggel és nem mindennapi rakományával útnak indul Franciaország felé, hogy a régi szerelme környezetromboló tetteiért vegyen elégtételt... A Signéről szóló fejezetekben megismerjük a nő múltját, motivációit, amelyek harcos és dühödt aktivistává tették, szüleivel és élete szerelmével való ellentmondásos kapcsolatát.
A másik szálon a nem túl távoli jövőben egy fiatal francia férfi, David és kislánya, Lou sorsát követhetjük nyomon, akik egy dél-francia menekülttáborba érve várják, hogy találkozzanak a családjuk elvesztett másik felével és egyre elkeseredettebb harcot vívnak az életben maradásért. A fiatal apa szemszögéből ismerjük meg a sokszor kétségbeejtő helyzetet, a rengeteg feszültséget, félelmet és bizonytalanságot, de azt is látjuk, hogyan birkózik meg a hirtelen rászakadt felelősséggel, a magánnyal, és hogyan gondoskodik a kislányáról rendkívüli körülmények között is.
A könyvben hihetetlenül izgalmas a két cselekményszál, különösen David és Lou küzdelme, a hangsúly mégis inkább a szereplők személyiségén és lelkivilágán van. Mindkét főszereplővel könnyű azonosulni, beleélni magunkat a helyükbe, ezáltal különösen erős hatást gyakorol a történet az olvasóra.
Minden egy pillanat műve volt. Az ember az egyik nap még vekkerre ébred, reggelizik, munkába megy, veszekszik, nevet, szeret, mosogat, aggódik, hogy a hó vége előtt kiürül a számlája…nem is gondol arra, hogy minden, ami körülveszi, egyszer csak elillanhat. Még ha tudja is, hogy a világ változik. Még ha látja is a hőmérőn
A Kékség című regény történetét, szerkezetét és mondanivalóját tekintve is sokban emlékeztet a szintén norvég Jostein Gaarder Anna című művére (magyarul Anna világa címmel jelent meg 2016-ban a Noran Libro kiadónál Fejérvári Boldizsár fordításában), amelyben a főhős norvég kislány, Anna jelenben játszódó cselekményszála váltakozik a jövőben játszódó másik cselekényszállal, amelyben a saját unokája, Nova kénytelen átélni a klímakatasztrófát, amikor eltűnnek az évszakok és a déli országokból özönlenek a klímamenekültek északra, ráadásul Nova mérhetetlen dühöt érez nagyszülei generációja iránt, mert hagyták, hogy mindez megtörténjen.
Maja Lunde regénye mélyen elgondolkodtat és nagyon erőteljesen hat. Anélkül, hogy didaktikus lenne, határozottan rávilágít arra, hogy ha nem változtatunk radikálisan a természethez és egymáshoz való szűk látókörű hozzáállásunkon, annak beláthatatlan következményei lehetnek a bolygónkra és az utódainkra nézve.
Valójában csak magunkról gondoskodunk. Magunkról és a gyerekeinkről. Legfeljebb az unokáinkról. Akik őutánuk következnek, azokról megfeledkezünk. Ugyanakkor képesek vagyunk olyan változásokat létrehozni, amelyek száz nemzedék sorsát befolyásolják, és amelyek minden utánunk következő számára rombolást jelentenek.
A Kékséget Patat Bence zseniális fordításában olvashatjuk magyarul. A gyönyörű borítót Szabó Imola Julianna tervezte.
FRISSÍTÉS: Maja Lunde nemzetközi munkásságáért néhány nappal ezelőtt (2020. aug. 9-én) megkapta az egyik legrangosabb norvég elismerést, a Peer Gynt-díjat, amelyet a Peer Gynt kulturális fesztiválon adnak át minden évben olyan embereknek vagy szervezeteknek, intézményeknek, akik jelentős mértékben hozzájárultak Norvégia nemzetközi hírnevéhez. A képen a fesztivál fantasztikus víziszínpadán a korábbi nyertes Jostein Gaarderrel látható.